| In Memoriam Cserpák Csaba |
|
|
| In Memoriam | |
| Írta: Szerkesztőség | |
| 2009. június 22. hétfő, 18:45 | |
|
Emlékezzünk! Lassan egy éve, hogy itt hagyott minket Csabi. Elkészült egy emlék DVD, amit meg lehet vásárolni. Nem lett megjelölve az ára, mindenki annyiért veszi meg, amennyiért gondolja. Bevételt egy az egyben Patrik fogja megkapni, aki szeretne olyan jó ejtőernyős lenni, mint apukája. Segítsünk együtt és vásároljuk meg ezt az emlék DVD-t.
Erre a bankszámlára tudjátok utalni a DVD árát, a támogatást: Nagy Renáta Megjegyzés rovatba a neveteket és az email címeteket vagy telefonszámotokat adjátok meg, hogy fel tudják veletek venni a kapcsolatot.
2009. június 21-dikén kora délutáni órákban egy újabb jó barát hagyott minket el. :'( Verebes Gabi elküldte nekünk az eset leírását: "Bemutató ugrást hajtottunk végre a balatonszéplaki strand területére. Az ugrást 1200m-ről toltuk, és gyakorlatilag swoopot kellett bemutatni a nézőknek. (a pálya a vízen volt) A második kört ugrottuk, a Csabával az utolsó körben hagytuk el a gépet. Minden rendben ment, ő volt az utolsó leszálló. Már a vízből láttam a leszállását, és látszott, hogy alacsonyra helyezkedik, és onnan indítja a bal 270-es fordulót. A forduló nem jött ki, és a belépőbólya közelében nagy sebességgel érte el a vizet. A mentőcsónakok pár másodpercen belül ott voltak, és kihozták a partra, ahol a mentősök azonnal elkezdték az ellátását. Vérnyomásgondokra hivatkozva sokáig szívmasszázst alkalmaztak, majd elszállították, a Siófoki kórházba. Kb. 1 óra múlva érkezett a hír, hogy nem tudták megmenteni. Az utólagos vizsgálat eredményéből fog kiderülni, hogy milyen belső sérülést szenvedett. A hivatalos jelentéseket leadtuk, a barátok kérésére senki ne nyilatkozzon az ügyben, elkerülvén, hogy rossz információk kerüljenek ki. Az összes ugró nevében nyilvánítjuk őszinte részvétünket a családnak, és rengeteg barátjának."
|
|
| Módosítás dátuma: 2011. január 31. hétfő, 16:49 |





Hozzászólások
szerintetek ki volt ő, az oldal fotóján? http://selyemrétiek.ucoz.hu
BÜSZKÉK VAGYUNK REÁD!
Kék eget nektek
--- Szerkesztő ---
Hozzászólás beküldője a 80.85.53.3 IP címről írt!
http://www.db.ripe.net/whois?searchtext=80.85.53.3
Itt utánna lehet nézni, hátha kiderül ki volt.
Szeretlek APA!! Örökké a szívemben élsz
kék ég veled srác
Köszönöm, hogy a tanítványod lehettem.
A munkatársadként is nagyon éreztem magam.
Kék ég veled srác!
még találkozunk.
üdv. Csaba&Sanyi
respect
Örülök, hogy ismertelek.
Repülj!
Kék eget neked! Ég veled...
Rengeteg emberséget, bölcsességet tanultam tőled. Mindíg bármilyen elcseszett helyzetben is voltunk te voltál az első, aki pozitívan állt hozzá a dolgokhoz és ez átragadt ránk is.
Nem haltál meg, hiszen gondolatainkban örökké velünk leszel és onnan is segítesz és felvidítasz.
Szerencsés vagyok, hogy ismerhettelek, köszönök mindent!!!
Őszinte részvétem a családnak
Őszinte részvétem a családnak és mindenkinek, aki most gyászolja őt!
Kék eget Csabi!
Közös dolgaink, ugrások !
Erre mondják: "Szép az Élet"
Köszi Csabi!
Mély együtt érzésem az egész családnak.
Futóverseny a Margitszigeten. Hatalmas tömeg. Én az út szélén álltam és ismerős arcok után kutattam. Ekkor láttalak meg, ahogy a fiaddal együtt gyűrted a métereket. "Hajrá Csabi!"- biztattalak. Arcodon a jóleső fáradtsággal és az elmaradhatatlan mosollyal intettél vissza...
Szandaszőlős, sportreptér, szombat reggel. Várlak a megbeszéltek szerint. Megyünk Dunaújvárosba, tandemugrani. Fel is tűnik az autód. A raktárból egy nyitóernyőt hozol nekem, hát nem felejtetted el...Mindíg őrizni fogom az ajándékodat...
Néha lemegyek a hangárhoz. Csak úgy, olyan jó csend van ott esténként. Leülök az egyik autógumira és csak gondolkodom. Eszembejut ilyenkor annyi minden...Ha az égre nézek majd, én mindíg fogom várni, hogy meglássam a szépen feszülő, színes kupoládat, a mozdulatokat, amivel a leszálláshoz készülődsz, hogy újra köztünk legyél...
"Az élet talán messze sodor a bajtársaktól, talán nem is enged időt, hogy gondoljunk rájuk, de vannak valahol, hogy hol, nem is igen tudjuk, hallgatagon, elfeledve-de hűek, nagyon hűek! És ha útjaink keresztezik egymást, milyen kitörő örömmel vernek hátba! Igen, megszoktuk a várakozást...
De lassanként ráeszmélünk, hogy ennek vagy annak a tiszta nevetését nem halljuk többé, hogy az a kert örökre bezárult előttünk. Akkor kezdődik az igazi gyászunk, nem szívet tépő: kicsit keserű...
Az eltünt bajtársat nem pótolhatja soha semmi. Öreg bajtársak nem könnyen teremnek. Mi érhet föl a közös emlékek, együtt átélt nehéz órák, viták, megbékülések, érzelmek kincsével! Ezeket a barátságokat nem lehet újraépíteni. Ha tölgyet ültetsz, s azt hiszed, árnyékában pihenhetsz nemsokára:- hasztalan reménység.
Így megy az élet. Eleinte gazdagodunk, vetünk esztendőkön át, azután jönnek az évek, amikor az idő megsemmisíti ezt a munkát. A bajtársak árnyéka sorjában elhagy. És gyászainkba lassan belevegyül egy furcsa szomorúság: öregszünk.
Erre tanítottál minket. Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket: csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." Exupery
Kék eget, Csabi!
Osztozom a család fájdalmában.
Zsolt
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.