RÉGES RÉGEN EGY MESSZI MESSZI GALAXISBAN.... Létezett egy szervezet, amit úgy neveztek: Magyar Légierő. Ennek a légierőnek az ejtőernyős állománya jó sokat tudott ugrani, mert: 1. Volt felszerelés rogyásig. 2. Volt helikopter meg repülő rogyásig 3. Nem utolsó sorban volt éves végrehajtandó tervezett ugrásszámuk (feladatuk) is bőven.

Az akkori srácok- (ma már sokan bácsik)- mert tellett az idejükből és mert jól esett nekik, már nem érték be a sima "szoft" repkedéssel, ezért úgy döntöttek, hogy össze akasztgatnak néhány kupolát az égen....Szóval így kezdődött... Vagy lehet, hogy nem így, de ez manapság már pont nem érdekel senkit. VAGY IGEN? Nos akkor azért írok róla egy kicsit annak ellenére, hogy én aztán vajmi keveset értek a kupola formaugráshoz.

Anno úgy hozta a sors, hogy a sereg ejtőernyősei nem holmi ócska kotvancokkal voltak felszerelve, hanem a dátumnak megfelelő- úgy is mondhatnám up to date anyagokkal. Csilli villi amerikás motyókkal, mint a PARA FOIL, CHALLENGER és a CLOUDOK. Ezek ugyebár jobbára célbaugró kupolák és mint ilyenek arra vannak kihegyezve, hogy az ugró jó közel érjen ahhoz a ponthoz, amit kijelöltek a számára. Éppen ebből kifolyólag tehát nagyon stabil jó indulatú nyílásbiztos kupolákról van szó főleg a FOILOK esetében. És ha már volt ilyen motyó akkor lehetett kopogtatni velük a kupolázás háza táján is. Csinálgattak is velük kettes, hármas alakzatokat, sőt még banánt meg muhogóst is.

Mai szemmel esetleg már úgy tűnhet, hogy kaszkadőrködés volt, mert ehhez a műfajhoz nem állt rendelkezésre semmilyen hivatalos tananyag vagy tematika. Viszont volt becsvágy, vér a pucában és a fent említett összetevők. (Ha nem emlékszel rá, hogy mik ezek, akkor olvasd el a lap tetején! ) A körülmények ellenére az én tudomásom szerint nem történt említésre méltó esemény, sérülés kfu végrehajtása során és ez a mai napig így van és remélem, hogy így is marad.

Na szóval... Addig- addig kalózkodtak hőseink, mígnem egyszer csak megérkezett a légierő Mikulás bácsija és a puttonyában hozott magával egyenesen az USA-ból 7 zsír új PURSUIT típusú speckó kupolázós rongyot. ( A légierő történeti középkor kezdete kupolás szempontból naggyából ez időre tehető)

Na barátom ne tudd meg....Elkezdődött a sose halunk meg...Merthogy itt az új anyag, robog mint az INTER CITTY, sereg-pörög meg miazmás. Vitte is boldog, boldogtalan aztán volt használva mindenre, hébe-hóba még egy kis kupolázásra is. Ez így ment sokáig egészen az újkor hajnaláig, amikor is akadtak egy páran akik úgy vélték: ideje lenne a kupolázással kicsit komolyabban foglalkozni. Ezidőtájt már több információ is állt rendelkezésre, mert a videó elterjedése, valamint a katona keret gyakori külföldi (nyugati) szereplései révén begyűrűztek hozzánk is az adatok. El is kezdték nyomni a kisebb alakzatokat, sőt még négyes rotálós versenyen is részt vettek. Kisvártatva azokon a bemutatókon, ahol a légierő is részt vett evidens műsorszámnak számított a kfu. Alakult is egy többé kevésbé állandó csapat, akik természetesen a beosztási feladataikon túl nagyon magas szinten kezdték el művelni ezt az irányzatot.

Addig peszterkedtek, hogy észre sem vették és már mind a hét kupolát össze akasztották szinte gond nélkül. A gépezet egyre olajozottabban kezdett működni.

Ment is a móka éjjel nappal és meghívták az Ezer Zsoltit, hogy örökítse már meg ezt a mutatványt. Hát ítéljétek meg ti, de szerintem ezek a képek önmagukért beszélnek.

Persze ennyi még önmagában nem volt elég, úgyhogy a legalsó kupolát a változatosság kedvéért, meg hogy teljes legyen a móka, szóval még fejre is állították, mert az jó nekik.

Tudom, hogy elcsépelt közhellyel élek, de a srácok sztárok lettek, mégpedig a légierő privát sztárjai és messze földön híresek. Elvitték a mutatványt Brüsszelbe a NATO elé, az ottani kollégák nem kis elismerése mellett, voltak vele Lengyel országban és számos egyéb bemutatón. Sajnos a tavalyi év végére a PURSUITOK megkapták az obsitot, becsülettel leszolgálták az idejüket a magyar haza szolgálatában és szolgálati nyugdíjba vonultak. Egy vagy inkább két korszak lezárult ezzel. Azért utoljára még a csapat megvalósított velük egy látványos mutatványt - a hármas banánt és ezzel vége a történetnek.

Mit is mondhatnék? : Jó pihenést purok!

És mi a helyzet ma? Ma már nincs Magyar Légierő- Ma NATO van és HUNGARIAN AIR FORCE van. Ez még önmagában nem lenne baj, ha működne, mint anno. Sajnos azonban ma nincs sok repülő és nincs sok ernyő és nincs sok ugrás sem. Pedig elszánt katonák ma is vannak, becsvágy is van, pozitív hozzáállás a feladathoz ma is van, még tehetség is van, csak anyag meg ugrás- egyszóval pénz nincs- legalábbis erre nincs-EGYENLŐRE...REMÉLEM.

Persze azért ennek ellenére ma is vannak olyan arcok, akik mit sem törődve a körülményekkel próbálnak tenni valamit és sírás helyett inkább azon gondolkodnak, hogy hogyan lehetne valamit csinálni. Valami olyat ami maradandó is, látványos is, a közönség is örül neki és uram boccsá még aki csinálja is örömet talál benne. Szolnokon a 89. VEGYES SZÁLLÍTÓREPÜLŐ EZREDNÉL van két srác : Mester Péter törzsőrmester ls Turi László őrmester. Ők úgy gondolták- "Ha PUR nincs jó a DRAKKAR is és kupolázgatnak párosban már hosszú évek óta. Ők ketten eléggé nagy kísérletezőnek és amolyan sufnikivitelezőnek számítanak, de amit utoljára kifundáltak, nos az igazán nagyot szól. A mutatványt "MAGYAR FÜST" névre keresztelték el. A lényege nagy vonalakban annyi, hogy először összeraknak egy normál fedeles alakzatot, majd némi karabiner és heveder segítségével össze csatlakoznak fixen. (FIGYELEM! Minden elem leoldható! Laikusok ne próbálják utánozni, mert igen veszélyes). Ezután egymás mellé helyezkednek és vízszintesen kezdenek repülni úgy, hogy közben folyamatosan eltávolodnak egymástól. Kifeszül köztük egy 15 méter hosszú heveder, amelyre színes füstjelzők vannak szerelve. A feszítés hatására egy bonyolult (legalábbis számomra bonyolult)- mechanizmus automatikusan indítja be a füstjelzőket. Ezáltal vízszintes irányban húzzák maguk után a nemzeti színeket.

Ezt követően pontosan megbeszélt magasságon lefordítják muhogósra és a füst függőleges lesz.

Végül az egyik tag leoldja, a másik pedig lehozza a hevedert. A felszerelés némi javítás és füsttel való feltöltés után újra használható. Sajnos nagyobb részletességgel nem számolhatok be a technikai részletekből, mert egyrészt én magam sem látom át a rendszert, másrészt a srácok szinte minden ugrás után fejlesztenek rajta valamit. Annyit azonban elmondhatok, hogy részletesen ki vannak dolgozva vészhelyzeti eljárások, a felszerelés több ponton is leoldható valamint a kritikus pontokon tűzálló anyagokból készült. Néhány belső bemutatón már látható volt a mutatvány- jobbára Szolnok térségében, de valószínű, hogy nemsokára országszerte megmutatják majd. Nyomatékosan felhívom minden érdeklődő figyelmét, hogy ezek a srácok profik. Ne próbáljátok őket utánozni, amíg nem beszéltetek szakemberrel, mert könnyen eldobhatjátok a kanalat.

A kupola formaugrás bemutatón történő végrehajtásával eddig azt hittük, hogy a nagy alakzatok a mérvadóak. Azt gondolom a jövő a kisebb ámde sokkal pörgősebb, gyorsabb látványosabb alakzatoké. Ezeknek pedig szinte bizonyosan alapját fogja adni a MAGYAR FÜST illetve a hármas banán. Ha esetleg több kell még egy páros muhogóssal is meg lehet spékelni a dolgot. Máris kész egy igen gyors és látványos bemutató program... Számoljunk csak: Ez összesen 7 felszerelés!!! Ennyin áll vagy bukik, hogy egy igen rátermett és már eddig is sokat bizonyított csapat további dicsőséget szerezen a Légierőnek és természetesen ezáltal hazánknak is világviszonylatban és világszínvonalon.

URAIM!!! (vagy inkább elvtársak???) Tisztelettel jelentem, hogy mi is jók vagyunk és sajnálatos módon Gripennel nem lehet minden feladatot végrehajtani, bármennyire is szeretnénk!

EPILÓGUS: Naggyából a cikk megírásával egyidőben érkezett meg az alakulatunkhoz az éves kiképzési intézkedés, ami újabb radikális ugrásszám csökkentést tartalmaz.