Ha már megvan minden eszközöd a kamerázáshoz akkor nincs más dolgod csak ezeket összeszerelni. Az ejtőernyős felszerelés összeállításáról most nem beszélek azt szakavatott oktatók (a hatósági vizsgával rendelkező oktatók közül -akik több mint 200 fő- kb. 50 szakavatott oktató van csak. Őket kérd meg)el tudják végezni. Ha gyári sisakod van akkor nincs túl sok dolgod, csak el kell olvasni a mellékelt tájékoztatót, és be kell lőni a nézőkét, de arra később visszatérek a cikk vége felé. Abban az esetben ha nem gyári sisakot vettél a következő lépésekben sorolom fel az általam szükségesnek vélt munkálatokat.

Első lépés: A sisak és a tartószíjak átalakítása előtt válaszd ki a megfelelő sisakot. Ehhez el kell döntened, hogy milyen méretű kamerával akarsz ugrani, és annak arányában válaszd ki a megfelelő bukót. (Ha nem vagy biztos a választásodban keress meg személyesen. A tartószíjat úgy kell átalakítani, hogy az stabilan tartsa a sisakot a fejeden de egy mozdulattal leoldhatónak kell lennie. Kötelezőnek tartom a sisakban elhelyezett magasságjelző csipogót kiegészíteni egy vizuális jeladóval (pl: TIME OUT), amit a nézőkédre felszerelve villogással is felhívja a figyelmedet a nyitási magasságra. A sisakban elhelyezett kisernyő nem feltétlenül szükséges de egy sisakleoldásnál csökkenteni tudja a felszerelésed amortizációját. A kisernyő elhelyezésnél arra kell ügyelni, hogy az véletlenül ne tudjon kibújni a sisakból csak akkor, ha leoldottad azt.

Második lépés: A kamera tartó felszerelése a sisakra. A kamera tartó lap szerepe az, hogy rögzítse a kamerát az adott irányba. A megfelelő irány beállításához egy kis segítség is kell valamelyik cimborádat kérd meg (lehetőleg akkora feje legyen mint Neked). Figyelembe kell venni, hogy a keskeny digitális kamerákat a sisak oldalára is fel lehet szerelni, de akkor oda kell figyelni arra, hogy a nyílás közben ne akadályozza a felszakadó heveder mozgását. Könnyen előidézhetsz ez által egy „kellemes” vészhelyzetet vagy „csak” kamerádon okoz némi alakváltozást.

A kamera méretéhez igazítva vágj ki egy megfelelő méretű lemezt egy könnyű de erős fémlapból, és készíts furatokat a kamera és a rögzítőfülek számára. Három-négy rögzítőfül elég egy átlagos kamera rögzítéséhez és ezeket is fúrd ki (A lemez és a fülek rögzítésére szegecseket érdemes használni).

Ha már elkészítetted a tartószíjakat akkor vedd fel a sisakot, úgy, hogy kényelmesen és stabilan álljon és jól húzd meg a szíjakat.

Tartsd a fejed kényelmesen és néz előre úgy, hogy 4-5 méter távolságba szemmagasságba teszel valami jelet és azt nézd

Társad tegye rá a sisakra a tartólemezt úgy, hogy az vízszintesen legyen és jelölje be a füleken található furatokat a sisakon. A sisak tetejét csak akkor kell kivágni, ha kameratartó-csavar meghúzásához szükséges. A bukó kivágásánál csak akkora méretű nyílást készíts amekkorára éppen szükség van és a nyílás lehetőleg kör alakú legyen, így kevésbé gyengül le a bukósisak héja.

Utána kérd meg a társad, hogy Ő vegye fel a sisakot az előbbiekben leírtak szerint és ellenőrizd le Te is a furatok helyét. Ha jó helyen vannak, akkor jöhet a következő lépés.

Fúrd ki a sisakot a bejelölt helyeken és szegecseld fel a tartólapot a sisakra. A tartólapot úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb kiálló rész legyen rajta.

Talpcsavarral és két-három lerántógumival rögzítsd a kamerát a tartólemezhez. A lerántógumikat el lehet hagyni, hogy ha burkolatot készítesz a kamerához. Nem jó ha a kamerát csak a talpcsavarral rögzíted mivel az nem arra készlült, hogy adott esetben 8-10 G terhelésnek is ellenáljon.

Ellenőrizd azt, hogy a kamera stabilan van a sisakon és ha úgy van akkor jó, ha nem elég stabil akkor találj ki valami megoldást, hogy több rögzítési pont legyen a kamerán.

Harmadik lépés: A nézőke felszerelése és beállítása a következő módon történhet. Ha nem akarsz nem muszáj nézőket használnod az csak segít ha van. Azt, hogy melyik szemed elé akarod tenni a nézőkét azt neked kell eldöntened. A nézőke lehet egy sima fém karika is de lehet akár egy professzionális nézőke is. Lényeges az, hogy ne csak egy pálcika legyen mert egy rossz földetéréskor, vagy egy összeütközéskor megsértheti a szemedet. A beállításnál ismét kérd meg valamelyik cimborád (mindegy, hogy mekkora a feje, úgy is nagy lesz), hogy segítsen ismét.

Szereld össze a kamerával a sisakot, vedd fel és húzd meg a tartószíjakat úgy mintha ugrani mennél.

Kapcsold be a kamerát STAND BY állapotba és ülj le egy székre kényelmesen.

Jelölj ki egy pontot kb. 20 méterre magadtól és zoommolj rá a kamerával is.

Lazítsd meg a nézőke rögzítőcsavarját.

Kérd meg a társad, hogy állítsa rá a kamerát a kijelölt tárgyra és tartsa meg fixen a sisakot.

Állítsd a nézőkét is a tárgyra majd kézzel húzd meg a csavart.

Társad engedje el a sisakot és Te mozgasd meg a fejed.

Célozz a nézőkével a célra és kérd meg a cimborádat, hogy kontrollálja le a kamera keresőjével.

Ha az eredmény jó akkor húzd meg erősen a csavart, ha nem volt jó akkor addig ismételd az előzőekben leírtakat amíg sikerrel nem jársz.

Miután erősen meghúztad a csavart még egyszer ellenőrizd le a beállítást.

Negyedik lépés: A kamera beállítása az ugráshoz. A zoomot ellenőrizd, hogy minél nagyobb látószöge legyen a kamerának (ha tudsz használj nagylátószögű lencsét). Ha tudsz használd a fókuszt kézi (manuálfokus) állásban és állítsd be a tervezett céltávolságra. A zársebességet próbáld beállítani 1/250 és a 1/1000 közé. Vannak olyan kamerák ahol külön programok vannak a zársebesség beállítására azoknál olvasd el a tájékoztatót.

Ha minden lépést sikerült végig csinálni akkor nincs más dolgod mint hogy kivárd az első ugrást. Ha valamilyen új ötleted van kérlek írd meg nekem. Addig is sok türelmet és jó barkácsolást

Felkészülés a kamerával végzendő ugráshoz

A kamerával végzett ugrás nem csak egyszerűen egy másik ugrást jelent. Jókora mennyiségű súlynak s nagymennyiségű ellenállásnak teszed ki fejed. Egy ilyesfajta ugrás elvégzése előtt ismerkedj meg a következő tippekkel.

Ugrás előtt melegítsd be nyakizomzatod. Fejednek önmagában is elegendő a súlya ahhoz, hogy a fel nem készített nyakban kárt tegyen, tehát képzeld el a plusz súly által és a plusz szélellenállás által keltett nyomást. A legtöbb kamera elég áramvonalas ahhoz, hogy ne egy jókora ellenállást adjon át, mikor egyenesen előre vagy egyenesen lefelé nézel, de ugyanakkor szükséged van a kemény jobbra s balra tekintésre is, légy felkészült arra, hogy majd fejeden nagy húzó erők ébrednek.

Alkalmazz további óvintézkedéseket egy lassúbb, könnyebb ejtőernyő nyílás érdekében. Az általad repült ejtőernyőtől függően, ez azt jelenti, hogy rendszerint a kupola orrát egy kicsivel jobban vagy egy kicsivel szorosabbra tekered be. (tapasztalt ugrókkal ellenőriztesd le a hajtogatási javaslatokat.) Valamennyi rendellenesség komoly dolognak számít, de egy vagy két kamerával a fejeden, az valóban igen gyorsan csúfossá válhat. Győződj meg arról, hogy az olyan hülyeség, mint egy hajtogatási hiba ne kerüljön többe a mentőernyő használatnál.

Mindig hordj magaddal kést, amihez könnyen hozzá tudsz férni. Javaslom, hogy egyet tarts kezed ügyében. És egyet erősen rögzítve mindegyik fényképészruhádra. A Kokas Gabiékkal meg tudod beszélni, hogy hova varrják fel az általuk készített ruhára. A videokamerák, fényképezőgépek és kamerás sisakok meglepően sok ponttal rendelkeznek, ahol a zsinórok elakadhatnak. Rendszerint ez nem nagy dolog és egy megfelelően belobbant kupola feszes zsinórzatát könnyen szabaddá lehet tenni a kamerától.

A probléma abból adódik, ha az ember egy ejtőernyő zsinórjába akad - akár nyitáskor akár leoldás megkísérlésekor. Amennyiben egy ilyen ernyő akadt rád, elég nagy gondod támadhat a tőle való megszabadulást illetően még a leoldófogantyú meghúzása után is. Légy készen arra, hogy késed megragad és amilyen gyorsan csak tudsz, vágj vele. Ne habozz. Ne próbáld magad kiszabadítani. A sisak leoldhatósága is fontos szempont lehet egy ilyen esetben. Ne gondolj az új zsinórok árára, ne gondolj a sisak árára, gondolj az életedre! Úgy vágd magad szabaddá, mintha az életed függne tőle, mert lehet, hogy így is van.

Mikor eljön a nyitás ideje, nézz lefelé. Valójában, próbáld meg álladat melledre nyomni. Kamerás sisakod hátsó része ilyen módon egyáltalán nem lesz útban, mikor fejed lefelé mutat. A nyíló ejtőernyő figyelemreméltó módon közelebb lesz fejedhez, ha felfelé nézel, a legjobb dolog, ami megtörténhet, hogy kamerád eltörik vagy kiesik egy kamera elem. Miközben ezek a dolgok meglehetősen kellemetlenek, képzelj el egy patkót, ami ejtőernyős szerelésedtől, videokamerádig terjed! Abban az esetben, ha kamerádon burkolatot viselsz, akkor megóvod a nagy széltől, nem tudod menet közben elveszíteni a darabjait. Illetve egy szkafander bukósisak álrészét nyitás közben meg tudod tartani, így kisebb terhelést kap a nyakad.

A kupola alatti filmezéskor, mindig légy tudatában a fejed fölötti csúszólapnak. Győződj meg arról, hogy ne lógjon a kamera lencséje elé, mert így a felvétel értékelésekor csak a csalódás lesz a nézők arcán és nem a csodálat.

A földtéréseknek nem szabad nagy bajt okozniuk, csak gondolj arra, hogy meglehetősen költséges fejvédő darabot viselsz. Továbbá kicsivel nehezebb lesz a földtől való távolság felbecslése, ha hurokfordulót akarsz majd végezni filmezés közben. Garantáltan, a hurok fordulózás filmezése közben, a képen majd igen jól mutat, de tovább taszigálod szerencséd, egy már amúgy is veszélyes esemény közepette. Én azon a véleményen vagyok, hogy amit én teszek az az én dolgom és ezt a jogot minden tapasztalt ejtőernyősre kiterjesztem, de légy tudatában annak, hogy a földbe hurokfordulózás, miközben jókora súlyú sisak van fejeden nem olyasmi, amit célszerűnek tartasz megvalósítani.

Néhány jó tanács filmezés és fotózás elkezdéséhez

Pár kamerás ambicíokkal rendelkező ugró megkeresett, hogy részletesebben mondjam el Nekik, hogy milyen felszereléssel kezdjék el ezt a munkát. Megpróbálok összeállítani egy útmutatót, aminek célszerű (saját érdekedben is), hogy a felszerelésed megfeleljen. Először is tedd fel Magadnak a kérdést, hogy MEGÉRTEM MÁR A KAMERÁVAL TÖRTÉNŐ UGRÁSRA!? . Ha erre a válaszod az, hogy igen akkor kérdezd meg a szakmai vezetődet, hátha Neki is az a véleménye. Még mielőtt belekezdenék a részletes ismertetésbe először is, felhívom a figyelmedet arra, hogy a sisakra erősített kamera nagyobb igénybevételnek teszi ki a fejtartó izmokat nyitáskor és a repülőgép oldalára való kimászáskor. Zuhanás közben is keményen kell tartanod a fejedet, mert különben a menetszél mozgatni fogja a sisakot. Ezért, ha minden feltétel megvan az ugráshoz, akkor készülj fel egy jó célirányos bemelegítéssel (fejkörzés, biccentés, stb..). Ha ezt elmulasztod, akkor jobb esetben egy erős izomláz miatt nehéznek fogod érezni a kobakodat, és ez figyelmeztet másnap reggel arra, hogy valamit elfelejtettél előző nap. Rosszabb esetben akár egy csúnyább húzódás késztet arra, hogy napokig derékból fordulva nézz a hátad mögé, elgyötört arccal. Ezek után, ha még nem vettem el a kedved, akkor még egy jó tanács a felszerelés részletezése előtt: Az első 50-100 kamerás ugrás alatt elégedj meg azzal, hogy csak egy kamerával ugrasz, és utána kezdj el gondolkozni azon, hogy felszerelsz még egy fényképezőgépet is. Tartsd be a FOKOZATOSSÁG ELVÉT a kamerás ugrás terén is, mert sajnos fel tudnék sorolni - bizonyára Te is ismersz - néhány esetet, ahol valaki nem tartotta be az ejtőernyőzés területén ezt az elvet és a pályafutása szomorú véget ért. A fotózás és a videofilmezéshez érdemes beszerezni néhány szakkönyvet amivel még jobban tudod tökéletesíteni az ez irányú tudásod is

A kamerás ugró felszerelését négy részre lehet osztani (fej, tor, potroh ..) :

1.- ejtőernyő
2.- sisak
3.- videokamera
4.- fényképezőgép

Az ejtőernyős felszerelés: legyen olyan amiben teljes mértékben megbízol de ezen felül célszerű olyan kupolát választani, aminek a nyílása nem hirtelen rántás, hanem egy folyamatos egyenletes lassulás. A kupola választása ügyében érdemes több embert is megkérdezni -főleg olyanokat, akik ugrottak is az adott ernyővel - illetve nézd meg, hogy milyen típusú ernyővel ugranak a gyakorlottabb kamerások. Nem írom le azt, hogy milyen ernyővel ugrom mert az reklám lenne, de gyere ki a repülőtérre és nézd meg. A tok kiválasztásánál érdemes odafigyelni a borítólapok állapotára ne csapkodjanak mert akár egy nyílási rendellenességhez is vezethet. Nagyon fontos az, hogy hova van elhelyezve a nyitóernyő, mert a combhevederen elhelyezett nyitóernyő zseb alkalmatlan a kamerázáshoz. Ajánlott a tok aljára elhelyezni a nyitóernyő zsebét (ezt utólag is fel tudják varrni az MRSz eje. javítóban, de ne barkácsolj) vagy pull-out rendszerű nyitóernyővel legyen felszerelve. Fokozottabban gyakorold felfüggesztő hevederben a vészhelyzeti eljárásokat sisakkal a fejeden mert elképzelhető, hogy nem tudsz majd lenézni a leoldópárnára és a tartalékernyő kioldóra, ezért Neked ezt meg kell találnod elsőre anélkül is, hogy odanéznél.

Sisak: legyen könnyű és szorosan illeszkedjen a fejedhez. Lehetőleg ne legye rajta sok kiálló rész. A kamerát érdemes burkolattal ellátni, mert a kamerád megbízhatóságát növeled vele. Látványos dolog ugyan a nyílásodat felvenni de nem ajánlott, mivel amikor felnézel a kamerával , akkor nagyobb esélyt adsz a zsinórzatnak a kiálló részekben való elakadásra. A nézőke lehet egy egyszerű nézőke is az a lényeg, hogy stabilan lehessen rögzíteni. Véleményem az, hogy a nézőke ne legyen egy egyenes rúd, mert az egy rosszabb földetérésnél megsértheti a szemedet. Ezért azt sem ajánlom, hogy túl közel tedd a nézőkét a szemedhez (szemüvegtől kb2-3cm minimum). A biztonságod érdekében legyen egy mozdulattal leoldható a sisak és az anyagi veszteség csökkentése végett nem árt ha van benne egy kisernyő. A kisernyő elhelyezésénél kérd ki gyakorlottabb kamerások véleményét is, mivel egy rosszul elhelyezett kisernyő nagy galibát tud okozni. Ezenkívül ha FAI versenyen is szeretnél kamerázni ott alapkövetelmény a leoldható sisak. A sisakba ajánlott beszerelni magasságjelző csipogót is ami az önfeledt kamerázásból zökkent vissza a valóságba nyitás előtt. Vannak olyan csipogók amik nem csak hangos sípolással jelzik a különböző magasságot, hanem egy piros LED-t villogtatnak a nézőkédben. Ilyen például a DYTTER is.

Videokamera: legyen könnyű és megbízható és nem árt, ha van hozzá nagylátószögű-előtétlencse. Többféle rendszer van forgalomban a VHS -től a BETA -ig. A VHS és VHS-C rendszerek képminősége csak a házi-mozizásra alkalmas igazán nem érdemes velük foglalkozni. Amit már érdemes használni az a Video-8 -as, HI-8 -as és a digitális rendszer, de igazán jó minőséget az utóbbi kettő tud nyújtani. A kamera vásárlásakor érdemes odafigyelni, hogy mit tud a kamera. Legyen rajta manuális állítási lehetőség mert a teljesen automata kamera nem mindig oda fókuszál ahova éppen kell. Két fő dolog, amit manuálisan célszerű állítani az a fókusz és a zársebesség. A fókuszt a földön állítsd be olyan távolságra amilyen távolságról tervezed a filmezést a levegőben (a nagylátószög nagyobb mélységélességet ad így nagyobb távolságtartományban lesz éles a kép). A zársebesség beállításánál arra kell odafigyelni, hogy nagy sebességgel zuhansz és ezért egy képkocka elkészítése minél gyorsabban történjen. Az ajánlott zársebesség-tartomány a 1/350-1/1000 másodperc. Ha lassabb zársebességet használsz akkor a vetítéskor, vagy kikockázáskor elmosódottabb képet kapsz. Viszont ha a naplementekor filmezel és kevés a fény de mégis nagy zársebességet állítottál be a kamerádon, akkor nem lesznek szépek a színek és sötét és szemcsés lesz a felvétel. Ha nem használsz burkolatot akkor ajánlott a kamera réseit leragasztgatni, hogy ne tudjon a szél belefújni, mert az a szalag illetve a kép remegését eredményezi. A kamera indítása egyszerű mert kiugrás előtt Te vagy a társad megteheti ezt. Én visszajelzőt is használok ami a nézőkében jelzi, hogy a kamera éppen felvesz.

Fényképezőgép: választásánál szintén érdemes a kameránál is említett két funkciót kézzel állítani (fókusz, zársebesség). Ez a funkciós lehetőség nem jellemző a kompact fényképezőgépekre ezért azokat nem érdemes erre a célra használni. A tükörreflexes gépek nagyon megfelelnek az ejtőernyős fotózás számára és hasonló módon állítsd be mint ahogy a kameránál ajánlottam csak az exponálást kell másképp megoldani. Van aki a kezéhez vezet le egy kapcsolót és úgy fotózik. Én régebben így exponáltam, de sokszor útban volt a kapcsoló a gép oldalára való kimászáskor. Átalakítottam a kapcsolót és azóta már nyelvre gyúrok (számban van a kapcsoló). Lehet kapni gyári kapcsolókat is (kb:10 000.-Ft) de kis munkával el is lehet készíteni azokat (kb:100.-Ft).

Bízom benne, hogy ezeket a tanácsokat megismerve könnyebben tudod majd elkezdeni a szabadeső operatőri pályafutásodat de ezen felül még szükséged lesz olyan emberekre akiket filmezni tudsz majd. Ezenkívül szükséged lesz még sok ugrásra, türelemre és kitartásra. Remélem sok jó ugrást tudsz majd megörökíteni az utókor számára.

Pár gondolat az ejtőernyős filmezésről és fotózásról

Aki már próbálta az tudja, hogy a világ második legjobb érzései közé tartozik az ejtőernyős ugrás is. Aki ezt nem így érzi az vagy még nem ugrott vagy valami más baja van. A hófehér dunyha formájú felhők közötti szabad zuhanáshoz nem lehet semmit hasonlítani. Ez egy olyan egyedülálló színes élmény, amit csak ajánlani tudok azoknak, akik a rohanó világ szürke egyhangúságába temetkezve a pénzkeresés szentélyében mondanak le az élet vidám dolgairól. Csak az ejtőernyősök tudják, hogy az ugrás máshoz nem hasonlítható élményét csak átélni lehet. Bár a kívülállók mindig azt kérdezik „milyen érzés ugrani” illetve azt „hogy mi van akkor, ha nem nyílik ki az ejtőernyő”. Azonban, a szabadeső operatőr és ejtőernyős fotóművészet rohamos fejlődése lehetőséget adott a kívülállóknak arra, hogy Ők is élvezhessék és átélhessék a szabadesés mámorító érzését. Művészi módon készített fotók, amik egy pillanatra megállítják a nagysebességű zuhanást, és szinte giccsessé téve azokat egy „jól elhelyezett” naplemente, felhő vagy grimasz által. Ily módon egy olyan elengedhetetlen eszközzé vált a légi fotózás és filmezés, ami nélkül már nem is lehetne magas színvonalon ejtőernyőzni. Természetesen a szakmai fejlődéshez is nélkülözhetetlen, az ugrás közben végzett feladatok kiértékelésére, a közelről készített videofelvétel. Az ejtőernyős versenyek szinte minden ágában a versenybírók is az említett felvételek alapján hozzák meg a végső döntéseket.

9 évvel ezelőtt próbálkoztam meg először videofelvételt készíteni és azóta kb. 1500 ugrottam már kamerával. Én egy egyszerű camcordert (felvételrögzítő kamerát) szereltem egy régi tanulósisakra, és elkezdtem az ugrásokat. A kép zuhanásközben remegett és filmem javarészén csak cikázó emberek voltak láthatók. De hat év alatt eljutottam odáig, hogy a cikázások most már abból adódnak, hogy az ugrók mozognak, és nem én rángatom a fejemet össze-vissza, mint egy rémült veréb a sasok között. Sajnos kevés olyan lehetőség volt, amiből tanulni lehetett volna, ezért sok dolgot saját káromon kellett megtanulni. Követőimnek szeretnék pár jó tanáccsal szolgálni, hogy ne kelljen nekik is annyi ugrást elpocsékolni és kevesebb bosszúsággal több élményt szerezhessenek maguknak és a csodálóiknak.

Jelen pillanatban (1998. április 15.) nincs érvényes légügyi utasítás a kamerás ugrásokra, ezért csak ajánlani tudom a következőt. Szerintem 300 ugrás és 4 óra zuhant idő után már lehet próbálkozni a bevezető kamerás ugrásokkal. Főleg a zuhant idő (4 óra) fontos!!!!!! Ha valaki kevesebb ugrásszámmal eléri a 4 óra zuhant időt, akkor véleményem szerint már elkezdheti a kamerás pályafutást. De mielőtt elkezdenéd gondold végig magadban, HOGY VALÓBAN MEGÉRTEM MÁR A KAMERÁVAL VALÓ UGRÁSRA!? (Kérdezd meg néhány oktatódat is, hátha nekik más a véleményük!) Ezek csak javaslatok, amit érdemes betartani, de mindig érdeklődj utána, hogy az éppen aktuális Légügyi utasítás hogyan szabályozza az ilyen típusú ugrást.

Javaslataim a következők:

Olyan sisakot használj, ami könnyű és erős, valamint amin minél kevesebb kiálló rész van és próbáld meg a kamerát burkolattal ellátni, ezzel a kamera élettartama is tovább bírja

Ne cserélgesd az ejtőernyődet mindig ugyanazzal a felszereléssel ugorj, mivel egy vészhelyzetnél - a beszűkült látótér miatt - nem biztos, hogy rá tudsz nézni a leoldó- és kioldófogantyúkra.

Használj hangjelzést is adó magasságérzékelőt (DYTTER, TIME OUT). Sőt az említett csipogóknak van olyan fajtája is, amelyek nem csak hang, hanem fényjelzéssel is jelzik a nézőkében, hogy itt az idő a nyitásra.

Ugrás előtt beszéld meg az ugrókkal, hogy Te is ott leszel felettük, de ne bízz abban, hogy erre akkor is fognak emlékezni, amikor eljön a nyitási magasság.

Ugrás előtt melegítsd be a nyakad, mert nyíláskor nem csak a saját súlyát kell megtartania, hanem még egy kis súlyt is.

Ellenőrizd, hogy a kamerán a fókusz hova van állítva és manuális állásban van-e, mert ellenkező esetben túl közeli vagy homályos képek születnek.

A sisakra szerelt nézőkét óvjad szállítás közben is, mert ha elállítódik, akkor hiába igyekeztél ugrás közben minél jobb pozícióba kerülni úgy is mást vesz fel a kamerád

Mindig legyél felkészülve váratlan helyzetekre és gyors reakciókra is. Velem már párszor előfordult, hogy a filmezett ugró - elfelejtve a földön megbeszélteket - minimális csúsztatással, pont annyival, hogy alám csúsztasson, már dobta is ki a nyitóernyőjét. Csak a segített, hogy reflexszerűen és nem keresgélve dobtam ki én is a nyitóernyőt.

A sisakod stabilan álljon a fejeden, ne billegjen, mert az meglátszik a felvételen, de akár egy erősebb nyílásnál le is eshet a fejedről. Viszont gondoskodj arról, hogy egy adott vészhelyzetben le tudd oldani a fejedről és ezt kellőképpen gyakorold is el.

Az ernyődet ismerd meg és lassú nyílásúra hajtogasd!

Remélem a felsorolt tíz tanács segít a kamerával való ugrás végrehajtásában. Folyamatban van egy kb. 60 oldalas kézikönyv kiadása is de igény szerint kamerás tanfolyamot is indítunk.

Sok jó ugrást