Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Tartalomjegyzék

Általános követelmény, hogy az ugrók a föld felett 450—500 méter magasságban működtessék az ejtőernyőiket. Ilyenkor a kupola telítődésekor esetlegesen fellépő meghibásodás megszüntetésére elegendő idő áll rendelkezésre. A zuhanási sebesség (50 m/s) és a kiugrási magasság összevetése alapján kiszámolhatjuk a zuhanási idő nagyságát. Pl. 2000 m kiugrási magasság esetén 1 500 métert kell zuhannia az ugrónak, tehát a zuhanási idő 30 másodperc (1500:50=30). A jól felkészült ejtőernyősök zuhanás közben képesek testhelyzetüket szabályozni, illetve karjaik, lábaik mozgatásával — kormánylapátokként alkalmazva őket — mozgási irányukat is.
Rendszerint hassal a föld felé zuhannak, s közben a kijelölt - célhoz viszonyított térbeli helyzetüket és magasságukat is meghatározzák, a zuhanás idejét pedig műszereken ellenőrzik. Az ellenőrző műszerek a mentőejtőernyőn vannak, ez utóbbit az ugró mellén, illetve hasán helyezik el. Innen a közismert „has-ejtőernyő” elnevezés (15. sz. kép).
A mentőernyő mellett az ugró további biztonságát még egy segédeszköz, a félautomata nyitóműszer is szolgálja. A műszer hivatalos neve: félautomata ejtőernyő nyitóműszer, de az ejtőernyősök csak KAP vagy PPKU rövidített névvel illetik. (Ezek a kifejezések a hazánkban alkalmazott két Szovjet műszer nevének rövidítései.) A biztosító műszerek éppen a biztonság növelése érdekében kettős működtetésűek. Egyrészt barometrikusan (légnyomásra), másrészt mechanikusan (egy óraszerkezet segítségével) működhetnek (16. z. kép).

eg-es-fold-kozott-vagott_0022