Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Tartalomjegyzék

a Szovjetunió és Csehszlovákia mögött a magyar katonaválogatott Lengyelországgal vív nagy harcot a harmadik helyezésért. Katonaválogatottunk magját hivatásos katonák alkotják, de mellettük jelentős szerepet kapnak azok a sorkatona fiatalok is, akik az MHSZ-ben ismerkedtek meg ezzel a sportággal és bizonyították rátermettségüket.
Az ejtőernyős katonasportolók között külön is szólnunk kell a feladatteljesítés közben nemrég elhunyt Hüse Károly őrnagyról, aki több mint két évtizedig foglalkozott ezzel a szép sport- ággal, s ez idő alatt több mint 7000 ejtőernyős ugrást hajtott végre, sok szép kiemelkedő eredményt ért el hazai és nemzetközi versenyeken. Eredményeinél is jelentősebb azonban példája, és az a munka, amelyet a katona fiatalok ejtőernyős kiképzésében, nevelésében végzett.

AZ EJTŐERNYÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK EGYÉB TERÜLETEI

Ejtőernyős tűzoltók

A hatalmas kiterjedésű, egymástól nagy távolságra fekvő, erdőségekkel borított országoknak— ilyen például a Szovjetunió
— sok nehézséggel kellett és kell megküzdenie, hogy a földről nehezen ellenőrizhető területen keletkezett tüzek elterjedését megakadályozzák. Ennek a problémának a megoldásában is a technikai eszközök — közöttük az ejtőernyő — nyújtottak segítséget. Ma már a Szovjetunióban műholdak figyelik a tajgát, jelzik a tüzet, jelzések alapján riasztják a tűzhöz legközelebb állomásozó speciálisan felszerelt és ejtőernyős ugrásra is kiképzett tűzoltóosztagokat. A tűzoltók helikopterrel közelítik meg a tüzet, meghatározzák az ugrás paramétereit és végrehajtják az ugrást, majd vegyi anyagokkal megkezdik‚ tűz oltását.

eg-es-fold-kozott-vagott_0059